Az almaszedés lassan véget ér a Derecske és Sáránd között található ültetvényekben. Ez az a terület, ahol a tavalyi évben oltalmat kapott Derecske alma is terem. Talán sokan nem tudják, hogy a Derecske alma elnevezés nem egyetlen almafajtát takar: összesen 8 itt termesztett fajta viselheti ezt a nevet. Az oltalomhoz kapcsolódó termékleírás meghatározza azokat a külső és beltartalmi tulajdonságokat, amelyeknek minden Derecske almának meg kell felelnie. A fajták között azonban így is fontos különbségek vannak. Most bemutatjuk neked a Derecske alma-fajtákat, hogy tudd, hogyan különböztetheted meg őket egymástól és melyik gyümölcsöt mire érdemes használni.

Braeburn

A Braeburn fajta Új-Zélandról származik, ahol véletlenszerűen jött létre az első magonc 1952-ben feltehetően a Lady Hamilton és a Cox narancs renet kereszteződéséből. A Braeburn alma kemény húsú (emiatt jól tárolható), zöldessárga alapon piros-narancssárga csíkozott. Színének intenzitása a termesztési körülményektől függ. Íze az édes és savanykás kombinációja. Nagyszerű süteményalapanyag, mivel jól tartja a formáját és nem enged túl sok levet.

Gala

Az első Gala almát szintén Új-Zélandon termesztették az 1930-as években a Golden Delicious és a Kidd’s Orange Red keresztezésével. Ennek a fajtának ma már több tucat változata létezik. A Gala almák kellemesen édesek, húsuk roppanós, de nem kemény. Héjuk csíkozott, illetve pöttyözött piros-narancs színű. Nyersen és süteményekben is előszeretettel használjuk ezt a fajtát, emellett kifejezetten alkalmas szószok készítésére is.

Golden Delicious Reinders

A Golden Delicious egy amerikai almafajta. Kezdeti érésben zöldes, később sárgásabb színű vékony héj borítja, amely könnyen sérül, ezért a jó tárolhatóság érdekében szüretelése óvatosságot igényel. Sárga gyümölcshúsa aromás és illatos, így az almarajongók előszeretettel fogyasztják frissen, de ez a fajta kiválóan alkalmas sütésre, aszalásra és ipari felhasználásra is.

Granny Smith

Ez a fehér pöttyökkel díszített csodás zöld színű alma Ausztráliából származik, ahol a 19. század végén jött létre feltehetően az európai vadalma és a háziasított alma kereszteződésével. Kemény, roppanós és lédús a húsa, az íze pedig savanyú. Hőkezelés során is megtartja a formáját, ezért jól használható édes desszertekben, például pitékben – cukorral édesítve.

Jonagold

A Jonagold az élénkpiros színű Jonathan és a roppanós Golden Delicious keresztezéséből született. Innen kapta a nevét is. Zöldessárga alapon a héjának körülbelül harmadát karmazsinvörös szín díszíti. A húsa krémsárga színű és meglehetősen finom ízű. Kontrollált légterű tárolókban akár 10 hónapon keresztül is tárolható.

Idared

Az Idaredet az USA-beli Idaho államban hozták létre a Jonathan és a Wagener fajtákból. Fehér húsa kemény, savanykás ízű és lédús. Ezen tulajdonságai miatt szívesen használják szószok, torták és piték alapanyagaként. Szeptember végétől október közepéig szüretelhető, megfelelő tárolással következő év júniusáig is friss marad.

Pinova

A Pinovát 1965-ben hozták létre Németországban a Clivia és a Golden Delicious fajták hibridjeként. Fája bőtermő, sok más fajta porzója, a gyümölcs varasodásra nem hajlamos és nagyszerűen tárolható. Húsa ropogós és lédús, íze a Cox ízéhez hasonló, a gyümölcs színe az Oldenburg fajtáéra, az alakja pedig a Golden Deliciousére emlékeztet.

Topáz

Ez a 20. századi, Csehországban kifejlesztett fajta sárga alapon csíkozott vörös színekben pompázik. Húsa krémszínű és ropogós, igazán lédús. Édes, virágos az aromája, kezdeti karakteresen savanykás jellegzetesen fűszeres íze a tárolás folyamán lágyabbá válik. Sütemények remek alapanyaga, de friss fogyasztásra is kifejezetten alkalmas, mivel húsa lassan oxidálódik, így színét felvágás után is viszonylag sokáig megőrzi.

Te kóstoltad már ezeket a fajtákat? Neked melyik a kedvenced?