Helyi érték megnevezése: A több száz éves múlttal bíró derecskei kertgazdálkodás Bold Agro által képviselt hagyományőrző innovációja
Helyi érték besorolása: agrár- és élelmiszergazdaság
Készítette: Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesülete
A derecskei kertgazdálkodás országos szinten egyedülálló jellege a remek természeti adottságok egyedülállóan szerencsés együttállásából fakad. A három kiváló talajtípus nyúlványainak Derecskén történő találkozása mind természetföldrajzi, mind gazdasági szempontból különleges jelenség, hiszen a nyírségi, a hajdúsági és a bihari jó minőségű termőtalaj különleges „hármas ötvöződése” található meg itt.
Derecskének, – a Sárrét mocsárvilágának szélén – igen gazdag humusz- és víztartalommal rendelkezõ, de már a nyírségi homokkal is vegyülõ határa kimondottan kedvezett és kedvez mind a mai napig a zöldség- és hagymafélék, valamint a gyümölcs termesztésének.
A derecskei vöröshagyma messze földön híres volt, s az egykori nagyipari termesztés emlékét a település egyes részeinek elnevezése is õrzi. A kordokumentumok szerint egyébként a XVIII. század derekától virágzott fel a derecskei hagymatermesztés, amihez kétségtelenül hozzájárultak az említett kiváló talajadottságok. A rendkívül nagyra nõtt hagymának három országon, sõt a határokon túl is híre kelt, vásároltak is bõven belõle a kereskedõk. A derecskei hagyma országos hírét bizonyítja az is, hogy az itt élõket „hagymásoknak” titulálták, bármerre jártak az országban katonáskodás, tanulás vagy akár rokonlátogatás alkalmával.
Nemzeti történelmünk legviharosabb idõszakának végén, a XVIII. században már komoly kertkultúrára utaló nyomvonalra vezetnek minket a történelmi források, mégpedig a paraszti kertészkedés kapcsán. Kimutatható, hogy ha nem is jelentõs mértékben, de már ekkor is szinte mindenütt voltak olyan szõlõskertek, ahol némi gyümölcs mellett házi szükségletre való kerti bort is termeltek a paraszti családok. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy 1728-ban 58, míg 1743-ban már 97 kapás terjedelmû szõlõt tartottak nyilván, ami jól tükrözi, hogy a földbõl élõ családok ösztönösen ráérezve a „három táj kiváló talajának nyúlványán” képzõdõ kiváló természeti adottságokra, éltek is vele és rendkívül gyorsan szaporodott a paraszti gazdaságok száma. A szõlõskertek eredetét kutatva egyébként Gyõrffy István neves kortörténész azon a véleményen van, hogy azok kialakulása szoros összefüggésben van a szérûskertekével. Ezt a tézist az a tény is erõsíti, hogy a szõlõskertek övezete Derecskén teljes mértékben a szérûskerteken kívül van ugyan, de szorosan azok szomszédságában. Gazdálkodási logikával magyarázva a jelenséget, ez azzal lehet összefüggésben, hogy kényelmesebben trágyázhatták ilyen módon a kerteket a termékenység fokozására. Szendrey István kandidátusi értekezéseibõl tudjuk ugyanis, hogy a XVIII. század végén – szemben a XVIII. század eleji állapotokkal, – Derecskén már rendszeresen trágyázták a szõlõskerteket. A derecskei kertkultúra jelenleg ismert, legõsibb gyökereinek kutatása tehát egyértelmûen azt mutatja, hogy az a szõlõmûvelés vonalán indult el és fejlõdött roppant dinamikusan. Derecske Urbáriumának adatait átvizsgálva láthatjuk, hogy a lakosság 39,23 %-a szõlõtulajdonos volt már a XVIII. század elején, ami markáns szám a többi megyei településhez viszonyítva.
A derecskei kertgazdálkodás helytörténeti, történelmi és egyéb gazdasági források által igazolt közel 300 éves múltjának nyomvonalán halad ma is a kertgazdálkodás a településen. A zöldség, hagymatermesztés mellett a gyümölcstermesztésnek is komoly hagyományai és lehetõségrendszere van Derecskén. Ezekre a helyi termõföld természetes adottságai évszázadok óta kihasználó hagyományokra építve nõtt fel és vált a térség, sõt Magyarország egyik meghatározó szegmensévé a gyümölcstermesztés és feldolgozás, valamint növénytermesztés vonalán a számos díjjal és a piac egyértelmû elismerésével méltatott Bold Agro Kft., mely ma Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztõ, valamint növény-, és gyümölcstermesztõ agrárvállalkozása.
A 2015-ben megalakult Derecskei Kertbarátok Hagyományõrzõ Egyesület, – Nagy Sándor elnökletével – fõképpen a zártkertek problémáival foglalkozó, gyakorló gazdák, akik egyesületi formába szervezõdve, komoly „értékerõt” képviselve a derecskei zártkerti gazdálkodás fellendítésével harmonizáló alapcéljuk fókuszába a helyi kertgazdálkodási hagyományok több száz éves hagyományainak a megõrzése, s ezen belül akár az elfedett, de hatékony hagyományok felélesztése áll.
Forrás: www.derecske.hu
