A tápanyag-utánpótlás a mezőgazdaság minden területén kiemelkedően fontos. Az agrárium szereplői ezt persze jól tudják. A múltban, és sok helyen még ma is azonban a tápanyag-gazdálkodás egyedi szokásokra vagy egy általánosan meghatározott sémára épül. Ezzel a megközelítéssel a legfőbb probléma az, hogy figyelmen kívül hagyja a konkrét termőterület és az adott egyedek jellegzetességeit és egyedi szükségleteit, így tápanyaghiány vagy éppen -többlet alakulhat ki a növények környezetében. Ezek az optimálistól eltérő állapotok károsan hatnak a termesztett növények egészségére, a hozamra, a környezetre és a gazdaság jövedelmezőségére is. A tápanyagpótlás minél pontosabb tervezése (az okszerű tápanyagpótlás) így nálunk kiemelkedő fontossággal bír. Nézzük, mi segíti szakembereinket a döntéseikben!

Ahhoz, hogy támogassuk a Golden Deliciousre jellemző jó tárolhatóságot, figyelembe kell vennünk a fajta magasabb kalciumigényét.

Termésterhelés meghatározása

Az egyik legkézenfekvőbb alapelv, hogy a betakarított termés által elvont tápanyagokat pótolnunk kell. Kollégáink ezért a betakarítási időszakban, illetve azt követően az adott év termésmennyiségének meghatározása után számításokat végeznek, amelyből kiderül, hogy az adott ültetvény milyen anyagokat és milyen mennyiségben használt fel a termésneveléshez. Ezeket a tápanyagokat érdemes pótolni, ha a következő év gyümölcséhez is szeretnénk biztosítani a szükséges építőköveket.

A betakarított termés tömegéből számítjuk ki a termés előállításához felhasznált tápanyagok mennyiségét.

Talajvizsgálat

Ahhoz, hogy kiderítsük, milyen a talaj tápanyag-ellátottsága, rendszeresen mintát veszünk az ültetvények termőrétegéből, amelyet vizsgálat céljából egy laborba továbbítunk. A labortól kapott adatok részletes képet adnak a gyümölcsös talajának állapotáról. A mintavételezés ősszel történik, amikor is 5 hektáronként egy kg talajt teszünk a mintáinkba a fák gyökérzónájából. A talajvizsgálatot az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás 5 évente írja elő, de mi a kötelező mintavételezéseken túl is kérjük termőtalajunk vizsgálatát. Különösen, ha valamelyik ültetvényben bármiféle eltérést tapasztalunk vagy a fejlesztéseinkhez további adatokra van szükség.

Levélanalízis

Nem elég azonban ismerni a talaj tápanyagtartalmát, azt is tudnunk kell, mi az, amit az elérhető tápanyagokból a növény fel is tud venni. Erről szolgáltat számunkra nélkülözhetetlen adatokat a levélanalízis. Ennek során augusztusban előre meghatározott szabályok alapján mintát gyűjtünk az egyes ültetvények egyedeinek leveleiből. Összesen 33 levélmintát küldünk a laboratóriumba, ahol vizsgálják a nitrogén, foszfor, kálium mennyiségét, valamint a legfontosabb mikroelemeket például a kalciumot és magnéziumot is. A vizsgálati eredmények értékelése során holland szaktanácsadókkal dolgozunk együtt, így kertünk szakemberei gondosan előkészített döntéseket hozhatnak a tápanyagpótlásra vonatkozóan.

Minden mintázott fáról 2 darab levél kerül a mintáinkba.

A fenti számítások, a vizsgálatok eredményei és a szaktanácsadói javaslatok együttese adja kertészetünk számára a legfontosabb információkat, amelyekből kiindulva munkatársaink pontosan meg tudják tervezni a tápanyag-utánpótlást. A munkálatok így az ültetvény konkrét szükségletei szerint zajlanak és nem egy általános séma alapján. Ennek köszönhetően növényeink mindent megkapnak, amire ténylegesen szükségük van, a környezet fölösleges terhelése nélkül. A fenntarthatóság és azon túlmenően a talajállapot, a vízháztartás és a talajélet javítása kiemelten fontos számunkra, ezért nagy figyelmet fordítunk a szerves trágya használatára: az almaültetvényekben a nitrogénben gazdag szarvasmarhatrágyát részesítjük előnyben, meggyesünk pedig sokat profitál a sertéstelepeinken keletkező hígtrágya foszfor- és káliumtartalmából. Az okszerű tápanyag-gazdálkodás hatással van az almák egészségére, kinézetére, ízére, tápanyagtartalmára és tárolhatóságára is – ezzel pedig hozzájárul a Derecske alma EU-oltalomban részesített, különleges minőségének biztosításához.