A kétévente megrendezett vásár az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó iparágak egyik legnagyobb európai eseménye, „kapu a globális piacra”. A Bold Agro számára is fontos tájékozódási pont, rendszeres látogatói a nemzetközi rendezvénynek. Ebben az évben dr. Szabó Viktor ügyvezetőt és Nagy Sándor sertéstenyésztési ágazatvezetőt két munkatársuk, Takács Attila és Krinizs Péter kísérte el Hannoverbe.
-A hannoveri vásárlátogatás céges hagyománnyá vált, minden második évben kiutazunk. A rendezvény teljes keresztmetszetét nyújtja az állattenyésztés technológiai fejlõdésének, és lehetõséget ad a technológiát és takarmányt szállító legfontosabb partnereinkkel való találkozóra is. Szakmai feltöltõdés, ötleteket merítünk, összegyûjtjük az állattenyésztés jövõjét meghatározó újdonságokat, melyeket aztán itthon alaposan kiértékelünk, sõt megvalósítunk – fogalmazza meg az utazás célját Nagy Sándor ágazatvezetõ.
-Például?
-Két éve Hannoverben láttunk elõször automata malacetetõ-rendszereket. Kísérletként két típus, a CUP System és Nutrix egy-egy egységét vásároltuk meg. Hamarosan döntünk, melyiket építjük ki teljes körûen.
-Mi volt az idei vásár tanulsága?
-Új ipari forradalom zajlik, a mezõgazdaságban mindenképpen. Az önvezetõ traktorok már tudják, amivel a személyautóknál most kísérleteznek. Az információtechnológiai megoldások, a robotika az állattenyésztésben egyre jelentõsebb szerepet kap. Láttunk például egy olyan készüléket, mely akkora, mint egy okostelefon, és a disznó tömegének mérésére szolgál. Tavasszal dobják piacra, már alig várom. Jelentõsen leegyszerûsíti majd a most még mechanikus eszközökkel végzett mindennapos munkafolyamatot.
-Hová tart a sertéstenyésztés?
-Az egyik elõadás a népesedés és élelmiszerellátás jövõbeni tendenciáit vizionálta. A jövõ a csirke- és sertéshúsé, mert tenyésztésük hagyja a legkisebb ökológiai lábnyomot. Úgy gondoljuk, a folyamatok a koncentrálódás, az egyre nagyobb telepeken, egyre koncentráltabb állomány kialakulása felé hatnak, ahol okos megoldások, szenzorok, számítógépes vezérlés és a robotika támogatja a hatékonyságot és a minõségi hús elõállítását. Ennek egyik következménye, hogy az agráriumban egyre képzettebb, felkészültebb munkaerõre van szükség. Tehát kevés ember, nagy állományokat hatékonyan tud ellátni a jövõben még inkább.
– Mit valósít meg ezekbõl a Bold Agro?
– Rövidebb távon, azaz három-öt évben gondolkodva, a mostani állományt megduplázásának kidolgozása van folyamatban. A vállalatvezetés célja, hogy 2200-ról körülbelül 4400-ra nõjön a kocalétszám. Már megkezdtük a munkát, folyamatban van az engedélyeztetés, az infrastrukturális és technológiai elõkészítés. Hosszabb távon további növekedés várható, melynek mértékét még nem látjuk, de a feltételeit megteremtjük. A cégvezetés körülbelül tíz év távlatában tervezte meg a fejlesztéseket.
-A bõvítés munkaerõ-szükségletet is teremt.
-Mindenképpen. Arra számítunk, hogy megtaláljuk a nekünk fontos, fiatalos lendületû, egészséges becsvággyal rendelkezõ kollégákat, hiszen a legújabb technológiai ismeretek mellett, korszerû körülményeket, stabil, kiszámítható életpályát nyújt a cég. Szakértõk, képzések, tréningek biztosítják az állandó szakmai fejlõdést, egyes feladatok pedig önálló munkavégzést, komoly felelõsségvállalást is feltételeznek.
-A szakkiállításra további két munkatársuk is elkísérte önöket. Ez is hagyomány?
-Minden alkalommal más-más munkatársak kapják a kiutazás lehetõségét. Most, a bõvítés miatt, a választás Takács Attilára, a takarmánykeverõ csapat vezetõjére és Krinizs Péterre, az egyik fiaztatónk vezetõjére esett. Fontos volt, hogy elsõ kézbõl szerezzenek tapasztalatot az újdonságokról, mert a döntéshozatal elõtt számítunk szakmaiságukra. Egy ilyen lehetõség mindennyájunknak újabb motiváció, mert a minõségi sertéshús a genetikán túl leginkább a takarmány összetételén, kiválóságán és a gondozáson múlik. Megkértük Takács Attilát is, a takarmánykeverõ vezetõjét, ossza meg, milyen benyomásokkal, tapasztalatokkal lett gazdagabb a négy nap során:
-Tömény információáradat zúdult ránk, nem annyira az újdonság, inkább a mennyiség miatt. Még ma is tart a feldolgozása. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk, nézelõdtünk. Engem különösen a takarmány-alapanyagok feldolgozása és szállítása érdekelt, de láttuk a nálunk is alkalmazott tenyésztési technológia további fejlesztési lehetõségeit. A súlymérés, az önetetés legújabb automatizálását, mely elsõsorban az éjszakai mûszakban dolgozók munkáját könnyítené.
Örülök, hogy most én is utazhattam, ezeknél a kiküldetéseknél egyfajta rotáció érvényesül a cégnél. Ilyen nagy kiállításon még nem voltam, de beszélgettünk arról, hogy mindnyájunknak, akik jártak már kinn, óriási élmény volt és persze nagy lehetõség. Hat a szemléletünkre, a motivációnkra, kinyitja a világot számunkra, és persze közelebb is hoz egymáshoz.
Krinizs Péternek elõször volt alkalma a cég képviseletében utazni:
– Nagyon jól éreztem magam, örültem, hogy rám esett a választás. Felszabadult légkörben, sokat beszélgettünk, nemcsak munkáról. Magánemberként is közelebb kerültünk egymáshoz, eddig jellemzõen inkább munkakapcsolat volt közöttünk. Irdatlan mennyiségû volt az információ. A fiaztató vezetõjeként a robot sterimobot találtam a leghasznosabbnak, mely automatizált módon takarítja a helyiségeket. Ahol mûködik, ott heti átlagban napi két órával több idõ maradhat a fialás felügyeletére, s jelentõs fizikai munkától kíméli meg a munkatársakat.
Láttunk kocaliftet, olyan szerkezetet, mely megemeli a kocát, hogy ne tudjon ráfeküdni a malacokra, kamerás rendszereket, melyek súlyméréshez használhatók. A fejlesztések tervezésénél fontos lesz mindaz, amit a vásáron tapasztaltunk, reméljük, hamarosan alkalmazhatjuk a számunkra leghasznosabb technológiai újításokat.
