Gondolatok a precíziós mezőgazdaságról

Egyre többször találkozhatunk manapság a precíziós mezőgazdaság fogalmával. És habár az elmélet nem újkeletű, hazánkban a gyakorlati alkalmazást lehetővé tévő eszközök csak néhány éve kezdtek el aktívan beszivárogni a gazdálkodók mindennapjaiba. De nézzük meg, mit is értünk pontosan precíziós gazdálkodás alatt, és milyen előnyöket rejt a mezőgazdaság szereplői számára az ezt lehetővé tevő technológiák alkalmazása!

Mit jelent a precíziós gazdálkodás?

A precíziós mezőgazdaság egy olyan gazdálkodási stratégia, amelynek alapját az időbeli és térbeli változók megfigyelése és az azokra történő minél pontosabb válaszadás adja. Ebben a megközelítésben általános szabályok alkalmazása helyett a területrészek egyedi adottságaira kerül a hangsúly, és a munkafolyamatok tervezése és kivitelezése is ezeknek megfelelően történik. A precíziós földművelés arra törekszik, hogy a megfelelő műveletet a megfelelő helyen, a megfelelő növényen, a megfelelő időpontban és a megfelelő módon végezze el.

A precíziós gazdálkodás gondolata az 1980-as években született meg, de alkalmazása csak évtizedekkel később vette kezdetét. Az Egyesült Államokban a munkaerő magas költsége és a kormányzati támogatások jelentősen meggyorsították a precíziós technológiák elterjedését. A 2010-es évektől hazánkban is egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra precíziós eszközök. Elterjedésének egyik alapköve a GPS technológia használata, amelynek segítségével lehetővé vált a területi tényező pontos meghatározása. GPS jel segítségével a modern precíziós eszközeink képesek pontos hozamtérkép megalkotására, nélkülözhetetlen információt kaphatunk a talaj szervesanyag- és tápanyagtartalmáról, a termőréteg kémhatásáról a terület különböző pontjain és a legfontosabb topográfiai jellemzőkről.

Milyen előnyei vannak a precíziós gazdálkodásnak?

A precíziós eszközök alkalmazása számos előnyt rejt magában. A használatukkal szerzett részletes információk segítenek a döntéshozatalban, mezőgazdasági gyakorlatunkat így az adott területen adott időben lévő növény valós igényeire szabhatjuk. Az inputanyagok felhasználása így csak szükség esetén és csakis a szükséges mennyiségben történik. Ennek köszönhetően nemcsak kiadásainkat csökkenthetjük, de ökológiai lábnyomunk mérete is jelentősen zsugorodik. Az AEM felmérése szerint a precíziós eszközöket következetesen használó gazdák átlagosan a következő eredményeket érték el:

  •       4%-kal növekedett a betakarított termés mennyisége
  •       7%-kal javult a tápanyagpótlás hatékonysága
  •       9%-kal csökkent a felhasznált herbicidek és peszticidek mennyisége
  •       6%-kal kevesebb üzemanyagot használtak fel
  •       4%-kal kevesebb volt a vízfelhasználásuk.

 A fenti adatokat látva nem csoda, hogy a precíziós szemlélet népszerűsége Magyarországon is évről évre növekszik. Míg egy 2015-ös felmérésben a válaszadó gazdálkodók mindössze fele hallott a precíziós földművelés koncepciójáról, addig ez a szám 2018-ban már 95,5% volt. A precíziós gyakorlat alkalmazói a nemzetközi mintának megfelelően nálunk is javarészt 40 év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdák 300 hektár fölötti művelt területtel.

Mi állhat a precíziós gyakorlat elterjedésének útjában?

Habár a 2018-as felmérésben csaknem minden válaszadó hallott már a precíziós gazdálkodásról, csupán 6,9 százalékuk vett részt ennek a gyakorlásában valamilyen módon. Az alkalmazás korlátjai között szerepel néhány igen fontos tényező: a magas befektetési költségek, a kapcsolódó szolgáltatások költsége, informatikai ismeretek, valamint az infokommunikációs képességek hiánya a felhasználók részéről. Az infokommunikációs képességek, a felhasználói tapasztalat, a gazdaság méretei, a művelt területek heterogenitása és a gazdaságban használt eszközök hálózatai emellett jelentős hatással vannak az új technológiák alkalmazásának jövedelmezőségére is.  

Precíziós eszközök a gyakorlatban

Talán nem is gondolnád, de a jelenleg eladott mezőgazdasági gépek döntő többsége már fel van szerelve precíziós eszközökkel. Hazánkban a leggyakrabban alkalmazott precíziós gyakorlatok között szerepel a táblahatárok feltérképezése, a területspecifikus talajmintavétel, valamint a változó dózisú tápanyagpótlás. A modern kombájnok szenzorok segítségével képesek többek között pontos hozamtérkép létrehozására, klorofillszintet mérnek, víztartalmat határoznak meg. A területileg pontosan meghatározott mérések adataira támaszkodva a modern permetezőgépek alkalmasak a hatóanyag fúvókánként változó dózisú kijuttatására, precíziós vetőgépeinkkel a környezeti adottságoknak megfelelően változtathatjuk a tőszámot a vetés során, tápanyagpótlás közben pedig mérni tudjuk a szervestrágya tápanyagtartalmát és a szükségletekhez alakíthatjuk a kijuttatott mennyiséget. A precizitást pedig a termesztett növény is meghálálja: a tudatos és pontos gondozásnak köszönhetően nő a hozam és javulnak a növény beltartalmi értékei.

Habár egy-egy precíziós technológia alkalmazása is segítségünkre lehet céljaink elérésében, a különböző eszközök minél szélesebb körű integrálása új szintre emelheti precíziós törekvéseinket.

Források: https://studies.hu/wp-/uploads/2019/03/1717-Molnar-vegleges_.pdf

https://mgi.naik.hu/system/files/uploads/2019-01/dr_jori_j_istvan_a_precizios_gazdalkodas_gepesitesi_kerdesei.pdf

https://www.aem.org/news/the-environmental-benefits-of-precision-agriculture-quantified

Hasolnó cikkek