Interjú Szabó Imrével
A DERECSKEI HÍREK 2015. márciusi számában megjelent interjú az alábbiakban olvasható:
Régóta szeretném megkérni egy beszélgetésre, mert érdekelt a sikereik mögött álló felkészültség és szemléletmód. Mégis úgy alakult, eddig nem adódott igazi alkalom arra, hogy Szabó Imrének feltehessem azokat a kérdéseket, melyek egyébként régóta foglalkoztatnak. Most végre együtt álltak a csillagok: a legnagyobb helyiadó-fizetõt, a huszonötödik évfordulóját ünnepelõ cég alapítóját – a szintén jubiláló DH olvasói nevében – kérdeztük a cég múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl.
Rászánja az idõt, szívesen válaszol személyes érzéseit, gondolatait firtató kérdéseimre is. Lassanként kibontakozik egy sikerorientált, elszánt, biztos jövõképpel rendelkezõ vezetõ képe, aki stratégiákban gondolkodik, s általában eléri, amit akar. Az évek tapasztalataiból mégis azt a következtetést vonja le: az elismeréseken, személyes boldogulásán túl a legfontosabb szûkebb és tágabb környezetének jóléte, munkatársai, partnerei személyes elégedettsége. Azt gondolja, életmûve ezzel kerek. Pár éve megkezdte a cég irányításának átadását. Mára az operatív feladatokat gyermekei, Viktor, Veronika és párjaik látják el, õ a stratégiai tervezésben és az új projektek létrehozásában vesz részt. Büszke rájuk, mert a most elérhetõ legkorszerûbb tudással rendelkeznek, értik és tisztelik a munkát, bizonyították, hogy felelõsen és sikeresen irányítják a céget.
– Hogyan indult ez a huszonöt év?
– Derecskén születtem, tízéves koromig itt éltem, aztán Sárándra költöztünk. Az egyetem után jöttünk vissza feleségemmel, mert mindig is kötõdtem a városhoz. Agrárgépészmérnökként dolgoztam téeszekben, de nyolc év után úgy döntöttem, saját elképzelés alapján, hatékonyan és nyereségesen akarok dolgozni. Annyit éreztem, hogy az út lefelé megy, ha a szövetkezetben maradok. Tanultuk, de magam is láttam, mi lesz a sorsuk. Megvolt az önbizalmam, a családi támogatás, az érdekeltség, a motiváció és a tudásom ahhoz, hogy belevágjunk. A rendszerváltás idején a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen az elsõk között voltam, akik az új, „kapitalista” gazdaságtörvénybõl vizsgáztak. Így újdonság volt az általam megalapított kft mint szervezeti forma is.
1990-ben indultunk. Vettünk négy ócska kombájnt összesen kilenc kerékkel, s összeraktunk belõle kettõt. Jobb munkát végeztünk velük, mint a téesz. Késõbb jó üzlet volt a mezõgazdasági gépek kereskedelme is, melynek köszönhetjük a pallagi kapcsolatot, ahol belekóstolhattunk az almatermesztésbe. 1996-ban már nekünk is volt almaültetvényünk. Ausztriában aztán megláttam az ottani almásokat, akkor döntöttem el, ha hazajövök, én is úgy akarom csinálni. Nemrég újra elmentem abba az almásba, és körbejártam. El fogom vinni a munkatársaimat is, lássák õk is a mintát.
– Mi volt a következõ lépcsõ?
– Nagy elõrelépés volt a sertéstelepet átvétele, bár 2004-ben mi is eljutottunk odáig, hogy felszámoljuk. Egy barátom rábeszélt, menjünk ki Hollandiába, és megmutatja, hogyan kell sertést tenyészteni. Hétfõn érkeztünk, alig akartam kiszállni az autóból, mert addigra már szinte döntöttem a felszámolásról. Csütörtökre tudtam, hogy ezzel a genetikával, technológiával és tudással fogom folytatni, itthon.
– A gyümölcstermelés és a sertéstenyésztés ma már két olyan pillér, olyan minõséget képvisel, mely Európa TOP 10-es listáján szerepel.
– A takarmány szükséglet nyolcvanöt százalékát Derecskén termeljük meg. Mûködésünket Derecske, Sáránd és Konyár területére (ahol egyébként a földjeink is vannak) alapozzuk. Ezen kívül nagyon komoly és tisztességes az együttmûködés a helyi gazdákkal. Az õ általuk termelt gabona nagy részét mi szárítjuk, tároljuk és segítünk az értékesítésben is.
– Nyitottak a termékfeldolgozás irányába is. Almalével, céklalével, szeszesitalokkal jelentek meg a piacon.
– Két évvel ezelõtt indítottuk, és nem várt sikert lett. Az volt az alapgondolat, hogy a jó ízvilágú almából jó termék lesz. A legjobb technológiai sort vásároltuk. Hamarosan több új termékkel jelenünk meg: köztük a nagy C vitamin tartalmú homoktövises almalével, júniustól kaphatók lesznek meggyleveink is. Különösebben nem erõltetjük az alkoholos italok elõállítását, de almából és meggybõl pálinkát is készítünk, sõt, meggypálinkánk több helyen is versenygyõztes lett.
– Nemcsak a termékeket, hanem elõállításuk módját is közel hozzák az emberekhez. Szezonban gyermekzsivajtól is hangos a Derecskei Gyümölcsös.
– Elõször egy óvoda szeretett volna kilátogatni hozzánk, majd néhány év múlva azon vettük észre magukat, hogy már több ezer gyermek megfordult a kertekben. Családoknak a Gyümölcsös Kalandokat, a kisgyermekeknek a Mesél a kert programot, a nagyobbaknak kertpedagógiai programokat szervezünk. Fontos, hogy mikor a termékeinket kóstolják, azt is tudatosítsuk, milyen gondos, környezetbarát technológiával állítjuk elõ, annak ellenére, hogy intenzív termelést folytatunk. Erre a sikerre érdemes tovább építkezni. Most egy látogatóközpont kialakításának projektjén dolgozunk: olyan európai színvonalú módszertani és képzési központ létrehozásán, melyben partner több egyetem is. Cél, hogy nemzetközi tudástranszfer bázis legyen.
– Melyek a legfontosabb megoldandó problémáik?
– A következõ három-öt évben meg tudnánk duplázni a teljesítményünket, de nincs elég takarmánytermõ terület és a trágya elhelyezése is okozhat problémát. Kapunk kritikát a szagterhelés miatt, mindent megteszünk, hogy ne okozzunk felesleges kellemetlenséget. A sertéstenyésztéssel sajnos együtt jár a szag is. Megkezdtük a régi almásültetvények felszámolását, jobb ízû és nagyobb hozamú, korszerû fajtákat fogunk telepíteni. Három-négy éven belül az összes ültetvényünket jéghálóval látjuk el, így szükségtelen lesz a sokak által (méltatlanul) kritizált jégvédõ ágyú használata.
– A sikerhez meg kellett találniuk a feladatokkal és terveikkel azonosulni tudó munkatársakat is.
– Arra semmiképpen nem gondoltam, hogy kétszázhuszad magammal fogom ünnepelni a huszonöt éves jubileumot. Százhúsz állandó alkalmazottunk van, kik azonosulnak céljainkkal, büszkék a munkájukra, termékeinkre. Számomra most már az egyik legfontosabb a személyes boldogulásuk, jólétük. Zömmel derecskeiek és környékbeliek, de az elmúlt években több, nálunk dolgozó értelmiségi fiatal is letelepedett a városban. A menedzsmentben is jól alakul a munkamegosztás. A fiam viszi a hagyományos agrártermõ modellt, lányom felel a hozzáadott értékért, a feldolgozásért, marketingért, magam projekteket generálok és a stratégiai tervezésben veszek részt.
– A jó vezetõnek mindig van álma és hitvallása. Változott az évek során?
– Optimizmus, tudás, széles látókör, tervezés és elszántság. Régebben többször is kimondtam: ha jössz, ha nem, én megyek. Inkább egy technokrata voltam, az eredmény és a profit volt a fõ cél. Az utóbbi években máshová került a hangsúly. Nem érzem jól magam akkor, ha nekem jó, a környezetemnek pedig nem. Nagy hatással vannak rám az új szakkönyvek, melyek a profitközpontú gazdálkodás helyett sokkal inkább a társadalmi felelõsségvállalás hasznáról írnak. Nekem a minõség és a hitelesség számít: emberben, termékben, piacban, tudományban. És az ezekért vállalt felelõsség. Szeretem nyugodtan aláírni a nevem. A cég a munkatársaim, környezetem számára is legyen kiteljesedés, az emberek érezzék jól magukat körülöttem. Fontos a tisztesség, a fehér gazdaság, a tudat, hogy az adóba befizetett pénzünk jó célokat, például Derecske fejlesztését szolgálják. Jó lenne, ha terjedne ez a gondolkodásmód, s egyre többen a köz céljait is saját céljaiknak tekintenék. Rég nem a magam elismertetéséért dolgozom. Még mindig „jól látok a pályán”, az ötleteimhez pedig megkapom a család és a menedzsment maximális támogatását.
– Sikerorientált, maximalista típus. Gyõzték már le?
– Egy párszor. De az így szerzett tapasztalatból a következõ versenyre készültem.
– A cég ismert, de mögötte Szabó Imre, az ember, kevésbé „látható”.
– Valószínû több oka is van. Tízévesen kerültem el innen és felnõttként jöttünk haza. Éppen annak a lehetõsége maradt ki, hogy beágyazódjam, kevesen ismernek. Visszaköltözésünk után véletlenszerû ismerkedéseink voltak: inkább a gyerekeken keresztül, de jellemzõen a hivatalos vagy szakmai, munkatársi kapcsolataink alakultak ki. Egyébként sem vagyok társaságkezdeményezõ, inkább zárkózott. Ugyanakkor kiterjedt, nagyszerû baráti körünk van, de tényleg zártnak tûnik.
– Nemrég a tiszteletes úrékkal beszélgettünk arról, ahhoz, hogy bármit hosszú távon felelõsségteljesen és igényesen lássunk el, „tudni kell ki- és bemosakodni” a munkába. Hogyan kapcsolódik ki?
– A pihenést az unokák, a vadászat és az utazás jelentik számomra. Tudatosan vigyáztam, legyen alkalmam levezetni a stresszt, feszültséget. Mindig kiveszem a szabadságom.
– Hogyan látja magukat húsz év múlva?
– A cég sikeresen növekszik tovább, és talán lesz egy két projektem, mellyel foglalkozhatom. A felelõs mezõgazdasági termékek elõállítása, a fenntartható módon történõ funkcionális élelmiszer elõállítás stabil vonal lesz, ami a jövõt jelenti.
NÉVJEGY
Szabó Imre 1990-ben, az országban 242.- ként alapította meg a mai Bold Agro Kft. elõdjét, a Kasz-Coop Kft-t. A cég ma már 98%-ban családja tulajdonában van, s ebben az esztendõben ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. A város legnagyobb magáncége, 120 fõt foglalkoztat folyamatosan. Az alkalmi munkavállalókkal együtt az alkalmazottak száma azonban eléri a 240 fõt, kik fõleg helyi és környékbeli lakosok. Jelenleg 1200-1300 hektár bérleményük van, összességében az engedélyezett 1800 hektár alatti földterületen gazdálkodnak Derecske, Sáránd és Konyár területén. A cég évek óta a Hajdú-bihari Napló Top 100-as listáján a legnagyobb árbevételt és adóteljesítményt elérõ vállalkozások között szerepel.
Fõ tevékenységük a sertéshús-elõállítás és a gyümölcstermesztés. Almából évente 5000- 5500 tonna, meggybõl 1000-1500 tonna, sertésbõl 65000 darab, azaz munkanaponként kétszáz élõ sertés az éves átlaguk.
A cégvezetés elkötelezett a legújabb technológiai eljárások meghonosításában, azonban sikerük titkát a humánerõforrás képzésében és megbecsülésében is látják. Hazánkban az élen, Európában sertéshús termelés és gyümölcstermelés terén a TOP 10-ben vannak, ezért a Bold Agrot komoly hazai és nemzetközi elismertség övezi. Övék az Agrárgazdasági Minõség Díj, Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegy, Kiváló Magyar Sertéshús Védjegy, különbözõ terméknagydíjak, környezettudatos munkájuk elismeréseként büszkék Greenovációs Díjukra.
A cég a jövõben legalább 50%-os növekedéssel számol, s mivel kapacitása jóval meghaladja a helyi piacot, tovább növeli jelenlétét Debrecen, Hajdúszoboszló és Nagyvárad környezetében, valamint a nagykereskedelmi láncoknál és külföldön is.
Két éve termékfeldolgozással is foglalkoznak. Siker az általuk elõállított natúr gyümölcslevek kedveltsége, s az erre épülõ kertpedagógiai programok látogatottsága. A virágzó almáskertben családoknak szervezett „Gyümölcsös Kalandok”, az óvodás, kisiskolásoknak a „Kert pedagógiai” programok célja a gyümölcsfogyasztás népszerûsítésén túl az elõállítás folyamatának, környezetbarát és egészségvédõ technológiájának megismertetése is. Mivel a jelenlegi infrastruktúra már nem tudja kielégíteni az egyre növekvõ igényeket, ezért jövõbeni terveik között egy nemzetközi színvonalú látogatóközpont kialakítása szerepel, mely a Rózsakert Csárda melletti telephelyen épül meg. Nyitott módszertani, innovációs és szakképzési központként funkcionál majd.
Szintén a gyümölcstermesztésbõl adódott a FELELÕS KERTMÛVELÉS névjegy levédése, a technológia és az így megtermett funkcionális termékek önálló brandként, jó gyakorlatként való értékesítése Európában és Magyarországon egyaránt. Így önálló innovációval jelennek meg a nemzetközi piacon. A védjeggyel ellátott, általuk kialakított technológiai folyamatok garantálják nemcsak az egészségmegõrzésre, hanem az egészség védelmére is alkalmas termékek elõállítását.
www.derecske.hu
